Európa

1. Forum Romanum Kezdjük a bolyongást ott, ahol kétezer évvel ezelőtt az arany mérföldkő kelet felé Jeruzsálemig, nyugat felé pedig Londiniumig jelezte a távolságot. Az utazó minden további nélkül, ráadásul ingyen bejuthat - reggel 9 és délután 5 között - arra a helyre, ahol egykor a világ szíve dobogott, böngészheti a falba a vésett feliratokat Septimus Severus márvány diadalívén, s bekukkanthat Antonius és Faustina i. sz. 141-ben épült, s meglepő épségben maradt templomába is. Ám ha kívülről akarja megcsodálni az antik világ eme középpontját, ha térképpel a kezében, s némi fantáziával megáldva járja be az egykor csodás paloták, márvány alapzatú terek, égbe szökő templomok, s a császárok hatalmát isteni erővel felruházó diadalívek együttesét, akkor is maradéktalan élményben lesz része. Egy házzal arrébb:

2. A Capitoliumon ( a világ legszebb terén) - Michelangelo gondoskodott a tökéletességről - a művészeti élvezetet a tilalmi táblák sem tudják megrontani. A lépcsősoron, a híres Cordonatan fölfelé haladva, ahhoz a helyhez közeledünk, ahonnan egykor a császárok kormányozták a birodalmat, s ahonnan azóta is irányítják az Örök Városéletét. Itt, a Palazzo Senatorióban kapott ugyanis helyet a Városháza, de a turisták ezrei nem emiatt, hanem a Capitolium tér páratlan hangulatáért zarándokolnak ide. Művészettörténészek szerint az építész Michelangelo ezzel a térrel koronázta meg munkásságát. A lépcsősor tetejéről nézvést a teret három oldalról lezáró paloták kompozíciója egyedülálló látványosság.

3. A tér közepén Marcus Aurelius lovas szobra állítólag az egyetlen művészeti kincs, ami megmaradt az ókori Rómát díszítő hasonló szobrok közül. A közhiedelem szerint csupán annak köszönheti életét, hogy a pápák sokáig azt hitték: Constantint, az első keresztény császárt ábrázolja. Ha kiélveztük a tér csodás hangulatát, érdemes meglátogatni a jobb és bal oldali palota, a Palazzo del Conservatori és a Capitoliumi Múzeum igen gazdag kiállítási anyagát. A Nőstényfarkast (La Lupa) a jobboldali palota negyedik termében találjuk. A capitoliumi domb másik látványossága, az Ég Oltára templom - elődjét még Augustus császár emeltette egy jósnő által megjövendölt fia születésére, ám a legenda szerint a jóslat: valójában Jézus születését jelezte előre.

4. Colosseum Ha az ókori Róma látványosságaival egy nap alatt végezni akarunk, akkor a Capitolium után a Császári Fórumok útján végiggyalogolva a Colosseumot kell még útba ejtenünk. A római civilizáció egyetemes értelemben is egyik legtöbbet mondó alkotása igazolja a VIII. századi költő próféciáját: "Míg a Colosseum áll, Róma is állni fog, amikor a Colosseum leomlik, elvész Róma is, de vele együtt az egész világ". Vespasianusnak, valamint császári fiának, Titusnak köszönhetően - no meg az építkezésen dolgozó, elhurcolt zsidó rabszolgáknak - nem kell attól tartani, hogy Flavius amfiteátruma leomlik, pedig naponta ezer és ezer turista ostromolja falait.

A meglehetősen vaskos belépő, s a várakozók száz méteres sora sem riasztja vissza a látogatókat, hogy belülről is szemügyre vegyék a város szimbólumává lett épületet. Nap-nap után megújuló rohamukat a Colosseum ugyanúgy állja, mint a középkor pusztításait, amikor az épületet kőbányának használták, s töméntelen anyagot loptak el belőle.

5. Pantheon Sétáljunk át a késői középkorba, s nézzük, hogy a császárok után mire voltak képesek a reneszánsz pápák. Rómában az ilyen történelmi léptékű ugrásoktól nem kell félni. Annál kevésbé, mert a szilárd alapként szolgáló antik építmények sehol sem hagynak el bennünket. Itt van rögtön a Pantheon, ez a kétezer éves építmény, amely a reneszánsz Róma kellős közepén ékeskedik, s egyfajta találkozóhellyé vált. Hátizsákos turisták, nyakkendős kormánydelegációk, fagylaltozó vidéki olaszok és nézelődő rómaiak lepik el mindig a Piazza della Rotondát, a Pantheon előtti körteret. Korabeli írások szerint Michelangelo naponta fölkereste és órákig szemlélte csöndesen, egy-egy nagyobb munkájához ihletet merítvén.

6. A Piazaa Navonán, a legszebb római reneszánsz téren is kísért a múlt. Az ellipszisalakú teret szegélyező paloták ugyanis Domitianus császárstadionjának romjaira épültek. Az antik időkben szekérversenyek rendezésére szolgáló stadion ma a gyalogosok és a festők birodalma. Ha valaki hétvégén látogatja meg, kirakodó vásárba botlik, ahol a sok csecsebecse között ízléses ajándéktárgyak, miniatűr festmények is fellelhetők, s néhány tíz euróért megoldható az ajándékozás is.

Az igazi látványosság persze nem a festők állványa vagy a vásározók sátra, hanem Bemini csodálatos szökőkútjai és az építész Borromini palotái. A környéken a barokk paloták vannak túlsúlyban, hála X. Ince pápa művészet szeretetének. No, meg a féltékenységnek. Az 1600-as évek közepén élt két nagy művész, Bernini és Borromini ugyanis épületekben és szobrokban viaskodott, s ma nem győzzük csodálni ennek a művészeti versenyfutásnak a remekeit.

7. Rómában megpihenni a Campo de Viorin érdemes. Az egymást érő és megfizethető vendéglők késő éjszakáig nyitva vannak, s teraszaikon úgy érezzük magunkat, mintha egy színház nézőterén ülnénk. Előttünk folyik ugyanis a commedia deli arte mindennapi színjátéka. Naponta sátrat bontanak a piacozók, kirakják színpompás portékáikat a virágárusok, itt ütik csapra hordókat az új bort ünneplők, s ide vándorolnak a könyvárusok is. Négyszáz évvel ezelőtt itt égették meg Giordano Brunót - komor szobortekintete máig sem bocsátja meg -, miközben a környező fogadók zarándokokat és utazókat láttak vendégül.

8. A délutánt a Piazza di Spagnán ajánljuk eltölteni. Ekkor ugyanis a környező utcákról ide süt a nap, s ennek a csokornyakkendő-formájú térnek olyan megvilágítást ad, mintha színházban lennénk. Krémszínű és sárgásbarna palotái, zöld zsalugáterei hiába próbálják kizárni az állandóan nyüzsgő tér zsivaját. Róma leghíresebb tere régóta törzshelye a külföldi látogatóknak és a számkivetetteknek. A környező elegáns és méregdrága üzletek kinek a vásárlás örömét, kinek a bámészkodás élményét nyújtják, esetleg a felüdülést Róma legöregebb kávézójában, a Grecóban, amely ugyancsak itt található.

9. A római éjszakában mintha csak Fellini Dolce Vitája elevenedne meg előttünk. Íme néhány a legkedveltebb szórakozóhelyek közül:
* Gilda. Róma egyik legfelkapottabb mulatója. Gyakran fordulnak meg itt híres művészek, de a közönséges földi halandók számára is remek szórakozást kínál. Via Mari de Fiori 97.
* Caffe Latino. Éjszakára rockdiszkóvá alakul át. Belépés csak tagoknak, ám a tagság a bejáratnál könnyen, jelképes összegért kiváltható. Via Monte Testaccio 96.
* Alexanderplatz. Színvonalas jazzklub, vacsoralehetőséggel. Via Ostia 9. Bar della Pace. Olcsónak éppen nem mondható, de egy kávét bátran elfogyaszthatunk a teraszán, a közeli kis térre és a Santa Maria della Pace templomra tárulkozó kilátás bőven megéri. Via della Pace 4.
* Jackie O. A Jacqueline Kennedy Onassisról elnevezett klub a római emberek kedvelt nagyvilági szórakozóhelye. Via Boncompagnie 11.
* L Alibi. Melegek és leszbikusok legelegánsabb és legfelkapottabb szórakozóhelye. Via Monte Testaccio 39.  -top7