Európa

1. Akropolisz Athén egykor legjelentősebb szentélyei a város közepén található 156 méter magas sziklatömbön álltak. Ami ma látható, nagyrészt a Kr. e. 5. századból származó. Ha felmegy az ember a széles lépcsőkön, a propylaiákon, a feje fölött megláthatja az Akropolisz legkisebb szentélyét, a Niké-szentélyt. Az első és a hátsó oldalán hat-hat törékeny oszlopból álló kis szentélyben imádták a győzelem istennőjét. Az Erekteion legismertebb jelképe a hórák termének előtere, melynek tetejét hat kariatida, hat kecses lányszobor tart (hórák). Ma csak a modern másolatai láthatók, az eredetit a londoni British Museumban őrzik....

Az Akropolisz legnagyobb és legpompásabb épülete a Panteon. A hatalmas szentély Kr. e. 447-432 között épült. Bár ma már hiányzik a teteje, a belső helyiségek falai, a gerendázat és az oromzat festése nem azonos az ókorival - eleganciája és harmóniája még most is lenyűgöző...

2. Meteorák A Meteora-sziklák minden görögországi út csúcspontját képezik. A világszerte egyedülálló vidék látványa összekapcsolódik a műkincsekkel teli középkori kolostorvilággal. A sziklák lábainál fekvő kis Kalambáka városocska (7400 lakos) a vadromantikus, hihetetlenül fantasztikus világot sejtető gyalogtúrák pompás kiindulópontja.

A Meteorák homokkőből álló bizarr formáit sok millió évvel ezelőtt a síkságra lezúduló hatalmas víztömegek alakították ki. Kimosták a puhább kőzetrétegeket, és csak azokat az ellenállóképes sziklaszirteket hagyták állva, amelyek a Píniosz folyó völgyéből 400 méter magasra kiemelkednek. A 11. században csalogatták ide ezek a sziklák az első áhítatos remetéket, akik aztán letelepedtek itt a barlangokban és a majdnem megközelíthetetlen sziklacsúcsokon.

A 14. században alapították az első kolostort, melyet még további 23 követett. A legtöbb kolostort csak létrával illetve kötélhágcsóval lehetett megközelíteni, úgyhogy lakói a legnagyobb nyugalomban, és a támadásokkal szemben teljesen védve tudtak élni. A 16. századtól egyre több kolostort hagytak el, ma csak hatot használnak. Az 1960-as évek óta nemcsak építészeti szempontból restaurálják, hanem szellemi megújuláson is keresztülmegy.

Napjainkban mintegy 1200-an laknak a 20 kolostorban és a hozzájuk tartozó szerzetesi cellákban. Patriarchális életük, hitbéli szigorúságuk szokatlan és idegen a legtöbb mai embernek. A szenthegyre nő nem léphet be, és a közösségek sem tarthatnak nőnemű állatot. A kolostorerődök vaskos falai mögött páratlan értékű okmányok, kódexek, műkincsek rejtőznek.

3. Epidaurusz (Epídafros) Epidaurusz neve ma mindenek előtt az antik tragédiák nagyszerű bemutatóit jelenti Görögország legjobb állapotban megmaradt amfiteátrumában. Megéri meglátogatni a múzeumot is és az Aszklépiosz-szentély ásatási területét is, amelyhez a színház is tartozott. Epidauruszban a betegek gyógyulást kerestek. A kultikus rítusok és a kötelező áldozat bemutatása után lehevertek aludni a különleges teremben, az abatonban. Majdnem mindig megjelent nekik álmukban a gyógyítás istene Aszklépiosz. A papok megmagyarázták ezt az álmot és levezették belőle, az orvosok segítségével, a terápiát. Még operációkat is végeztek Epidauruszban.

A színház a Krisztus előtti 3. században épült 34 sorral, mintegy 500 évvel később 55 sorra bővítették, s így 12000 nézőt fogadhatott be. Említésre méltó az akusztikája. Az idegenvezetők ezt be is mutatják a csoportjaiknak: Még a legfelső sorban is meg lehet hallani egy leejtett pénzdarab csengését vagy a meggyújtott gyufa sercegését.

A múzeum mellett kiterjedt ásatási terület. Itt látható a Katagogion, az eredetileg kétemeletes, 160 helyiségből álló építmény, melyben a Kr. e. 4. századtól zarándokok laktak. A Gymnasion, amelyben a birkózóversenyeket rendezték. Fennmaradt egy rejtélyes épület, a Thymelé (Tholos). E körtemplom alatt feküdt egy három fallal felosztott köralakú folyosó. Feltételezések szerint a gyógyítás istene, Aszklépiosz szent állatait, a kígyókat tartottak itt. 

4. Athosz Görögországban a mintegy 4000 négyzetkilométer nagyságú Kalkidiki-félsziget három földnyelvet bocsát ki az Égei-tengerbe. A keleti félsziget, az ókoriak Aktéje, a sziklás tengerpart vagy más néven Athosz. A 8-9. században keresztény remeték telepedtek le e hegyen, kunyhókat, kápolnákat építettek, a szerzetesi közösség megszervezése athoszi Szent Atanasziosz nevéhez fűződik.

A szerzetesek köztársasága ma Görögországon belül külön autonóm területet alkot. A 20 kolostorból - 17 görögkeleti, egy-egy orosz, szerb és bolgár - és számtalan remetelakból álló területen ma is több mint 2400 szerzetes él. Kéziratok, freskók és bizánci műkincsek gazdag sorát rejtik magukban. Az első kolostort már a tizedik században alapították. A szerzetesek nem tűrnek meg nőnemű lényt köztársaságuk területén, legyen az ember, tyúk vagy tehén. A 21 éven felüli külföldi férfiaknak csak korlátozottan, egytől négy napig terjedő időszakra engedélyezik a látogatást, ehhez azonban különleges beutazási engedélyre van szükségük.

A kolostorok impozáns épületeit, fekvését a félsziget erdőkkel borított lejtőin és a tengerből 2033 méter meredeken kiemelkedő Athosz hegyet mindenféle korlátozás nélkül élvezhetik a férfiak és a nők egy hajóút alkalmával, mely a félsziget déli partjaitól mintegy 300 méterre vezet. Ilyen utakat naponta szerveznek Uranopoliszból és Ormósz Panagíaszból.

5. Mystrás A Mystráshoz vezető felső- és alsó bejárat között 300 méteres a tengerszint fölötti különbség. Aki el akarja kerülni a mászást, legjobb, ha felviteti magát s úgy megy tovább Spárta felé. Megtekintése a műélvezet mellett igazi természeti élmény. E kirándulás legalább négy órát vesz igénybe. (Vigyen magával vizet!). Az ösvények és látnivalók jól ki vannak táblázva.

A Pantanássza kolostort apácák lakták. A virágokkal teli belső udvarban található egy ivókút. A kolostortemplom apszisa a domborzati viszonyok miatt nem keletre, hanem délre néz. A jó állapotban megmaradt freskók az alsó részen a 17-18. századból, a felső részen a 15. századból származnak. A hatalmas palotaegyüttest, amelyben egykoron Misztrász hercegei székeltek, Palacesznek hívják. A 14. századból származó Szent Szófia kolostor vártemplom is volt egyben. A török időkben mecsetként szolgált.

6. Delphoi A Parnasszus-hegység délnyugati lejtőjén áll mintegy 600 méter magasságban. A kilátás innen az egykoron szent, olajfával borított fennsíkra, a Peloponnészosz még májusban is hófödte hegyeire és Delphoi ókori kikötőjének, Iteának szélvédett öblére esik.

Delphoi az ókori Görögországban a világ közepének számított. Manapság csak január és március között bírna jelentőséggel a téli sportot kedvelő athéniak számára - ha nem lennének itt az egykori Apolló szentély romjai. Földrajzi fekvése miatt sokak számára ez a szentély Görögország legszebb és legmélyebb benyomást keltő szentélye. Dicsőségét és gazdagságát jósdájának köszönhette.

A transzba eső Pythia közvetítésével beszélt Apolló isten az emberekhez, akik tanácsot és jóslatot kértek tőle. A jóslatok gyakran sejtelmesek és kétértelműek voltak, úgyhogy a jósdának mindig igaza volt, és hírneve így egyre növekedett. Híres példa erre Krőzus lídiai király esete: Azért jött ide, hogy megtudja a perzsák ellen vívandó háborújának kimenetelét. Ha átlépi a Halysz nevű határfolyót, akkor egy nagy birodalom meg fog dőlni, szólt a jóslat. Elkezdte a háborút, elvesztette, és ezzel megdöntötte saját nagy birodalmát.

Delphoi naponta fogadta a jóslatkérőket - a három téli hónap kivételével, amikor is Apolló nem volt jelen és a Delphoi fölötti hatalmat átadta Dionüszosznak, a színház, a bor és az eksztatikus ünneplés istenének. Időnként három asszony is dolgozott egy időben Pythiaként... A kereszténység 381-es végső győzelmével a jósda, amely 1700 éven át az ókori világ történelmét befolyásolta, elnémult.

7. Olympia Görögország legerősebben a jelenhez kapcsolható régészeti színhelye. Ki ne szeretne egyszer eljutni oda, ahol az olimpiai játékok elkezdődtek? Ráadásul az ásatási terület is olyan kellemes környéken található, hogy a játékok könnyedén átélhetők a fantázia segítségével.

A Kr. e. 776-tól bizonyítható az olimpiai játékok története. Akkor csak egyetlen egy játékot rendeztek, a 192 méter hosszú stadionfutást. A játék még a Kr. e. 8. században kibővült a dupla stadionfutással, egy 4600 méteres hosszútávfutással és az öttusával: ez stadionfutásból, gerelyhajításból, diszkoszvetésből, birkózásból és az álló helyzetből történő ötös ugrásból állt. Később kiegészültek a játékok az ökölvívással és kocsiversennyel.

Kr. e. 472-ig minden versenyt egy nap alatt rendeztek meg, később aztán öt napra hosszabbították meg a versenyek időtartamát. Csak szabad görög férfiak (és a római korban rómaiak is) vehettek részt. A győzteseket saját hazájukban elhalmozták dicsőséggel, a többiekre gúny és kacaj várt. A győzelem az ókorban mindent jelentett! A versenyeket Zeusz dicsőségére rendezték. Amikor Kr. u. 395-ben a pogány vallásokat betiltották, az olimpiai játékoknak is vége szakadt. Csak 1896-ban keltették újra életre Athénben az újkori olimpiai játékokat. -top7